Kb. 65 millió évvel ezelőtt ért véget bolygónkon a dinoszauruszok korszaka. Az őshüllők élete iránti rajongás máig töretlen. Különösen a gyerekszobákban örvendenek óriási népszerűségnek T-Rex és társai. Hogy a kis dinoszaurusz rajongókkal folytatott beszélgetések során Ön se jöjjön zavarba, ezúttal egy időutazásra invitáljuk egy rég letűnt világba. Emellett bemutatjuk a legnépszerűbb dinoszauruszok „Ki kicsoda?” válogatását.

A névadás története
A dinoszauruszok nevét Sir Richard Owen brit természettudós alkotta meg. Az elnevezés a görög deinos (rettenetes) és sauros (gyík) szavakból származik. Ezek a „rettenetes gyíkok” a Sauropsida csoportba tartoznak – olyan hüllők és madarak közé, amelyek a szárazföldön, a levegőben és a vízben éltek. Amikor egy új dinoszauruszt fedeznek fel, azt általában a felfedezőjéről (például Megalosaurus bucklandi) vagy a lelőhelyéről (például Argentinosaurus) nevezik el.

Egy utazás a világ körül
A dinoszauruszok korában kezdetben még nem léteztek kontinensek, csupán egyetlen összefüggő szárazföld, a Pangea. Később a kőzetlemezek fokozatosan eltávolodtak egymástól – a rajtuk élő dinoszauruszokkal együtt. Ennek köszönhető, hogy ma a Föld szinte minden pontján találnak dinoszauruszcsontokat.

Mindennek vége szakad egyszer
Azt máig nem lehet teljes bizonyossággal megmondani, mi idézte elő az őshüllők kihalását. A legvalószínűbb elmélet szerint egy hatalmas meteorit becsapódása gyors éghajlatváltozást okozott. Az is elképzelhető azonban, hogy rövid időn belül több szupervulkán tört ki, túl gyorsan csökkent a tengerszint, vagy mindhárom tényező együttesen vezetett a kihalásukhoz.

Egy pillantás a családfára
A tudomány jelenlegi állása szerint a madarak a Coelurosauria csoportból fejlődtek ki. Ezeknek a két lábon járó, karcsú testfelépítésű ragadozóknak a fosszíliái fonalszerű bőrképletekre utalnak. Ezekből alakulhattak ki később a tollak. Emellett két olyan dinoszauruszfajt is találtak – a Caudipteryxet és a Protarchaeopteryxet –, amelyek valóban teljes tollazattal rendelkeztek.

Legendás felfedezések
Bár a modern dinoszaurusz-kutatás csak a 19. században kezdődött, úgy tűnik, hogy az őslények fosszíliáit már több ezer évvel korábban is megtalálták. Az akkori emberek nem tudták megmagyarázni a különös csontmaradványokat, ami valószínűleg hozzájárult a sárkányokról, griffekről és más mitikus lényekről szóló legendák és mondák elterjedéséhez. Még 1677-ben is úgy vélték, hogy egy óriás combcsontjára bukkantak. Csak jóval később állapították meg, hogy a Cornwellben, Oxfordshire-ben talált lelet egy Megalosaurus maradványa volt.

Mutassa meg az izmait!
Hatalmas test, hegyes szarvak, éles fogak és félelmetesen rossz kedv – a dinoszauruszok különösen vonzóak a gyermekek számára. A pszichológia szerint amikor játék közben ezeknek a hatalmas állatoknak a szerepébe bújnak, végre ők is nagynak és erősnek érezhetik magukat. Az óriások csatája során ráadásul olyan, még ismeretlen fogalmakkal is biztonságos környezetben ismerkedhetnek meg, mint a veszély, az erőszak, a győzelem és a vereség.

Megszületett egy szupersztár
Az első életnagyságú dinoszaurusz szobrokat 1851-ben mutatták be a nagyközönségnek Londonban. Ez meghatározó pillanat volt, amely generációkon át megmozgatta az emberek fantáziáját. Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé (1864) című regényétől kezdve Az elveszett világ (1925) kalandfilmen át egészen Steven Spielberg Jurassic Park című filmjéig, amely 1993-ban valódi dinoszauruszőrületet indított el, és amely máig tart. Legyen szó színezőről, barkácskészletről, mesekönyvről, akciófiguráról, videójátékról vagy mozifilmről – a dinoszauruszok mindenütt jelen vannak a popkultúrában.

A legfontosabb növényevő és ragadozó dinoszauruszok áttekintése

T-Rex
Ő volt egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó, amely valaha élt. Nagy koponyával, erőteljes lábakkal és jellegzetesen apró, kétujjú mellső végtagokkal rendelkezett. Élőhelye a mai Észak-Amerika területe volt. Ott a tápláléklánc csúcsán állt, és növényevő dinoszauruszokra vadászott.

• Hossz: 13 méter
• Magasság: 4 méter
• Tömeg: 8,8 tonna
• Élőhely: Észak-Amerika
• Érdekesség: A valaha talált legnagyobb T-Rex-fog gyökérrel együtt 30 cm hosszú

Velociraptor
Kicsi, gyors és rendkívül veszélyes! A Velociraptor méretéhez képest meglepően könnyű és mozgékony volt. Ragadozóként hátsó lábain található sarló alakú karmaival támadta meg zsákmányát. A többit állkapcsa végezte el, amelynek mindkét oldalán 26–28 borotvaéles fog sorakozott.

• Hossz: 1–2 méter
• Magasság: 50–100 centiméter
• Tömeg: 15–20 kilogramm
• Élőhely: Ázsia
• Érdekesség: A Kínában és Mongóliában előkerült számos lelet bizonyítja, hogy a Velociraptor tollakkal rendelkezett.

Spinosaurus
A Spinosaurus hátán található impozáns tüskenyúlványairól könnyen felismerhető. Ezek funkciója máig nem tisztázott. Valószínűleg a testhőmérséklet szabályozását szolgálták. Az is elképzelhető azonban, hogy a párválasztás során ezekkel nyűgözte le a kiszemelt párját, miközben riválisait is megfélemlítette.

• Hossz: 16–18 méter
• Magasság: kb. 4,5 méter
• Tömeg: 7–9 tonna
• Élőhely: Észak-Amerika
• Érdekesség: Számos jel utal arra, hogy a Spinosaurus nemcsak a szárazföldön vadászott, hanem a vízben is halászott.

Patagotitan
A Patagotitant csak a 2010-es években fedezték fel, és felfedezése nagy meglepetést okozott a dinoszaurusz-kutatásban. Mérete minden addig ismert dinoszauruszt felülmúlt. Ráadásul 3 éven belül 6 ilyen óriás maradványait is megtalálták. A növényevő Patagotitan hátán apró, tüskeszerű nyúlványok helyezkedtek el. Feje testének többi részéhez képest meglepően kicsi volt.

• Hossz: 37 méter
• Magasság: kb. 6 méter
• Tömeg: 70 tonna
• Élőhely: Dél-Amerika
• Érdekesség: Egy Patagotitan combcsontja elképesztő, 2,4 méter hosszú

Stegosaurus
A Stegosaurus különböző méretű hátlemezeivel és tüskés farkával igazán félelmetesnek tűnik. Valójában azonban nem ragadozó volt, hanem kizárólag növényekkel táplálkozott, amelyeket apró fogaival aprított fel. Testtartását az magyarázza, hogy mellső lábai rövidebbek voltak a hátsó lábainál.

• Hossz: 9 méter
• Magasság: 4 méter
• Tömeg: 4,5 tonna
• Élőhely: Észak-Amerika, Portugália
• Érdekesség: A Stegosaurus agya átlagosan mindössze 80 grammot nyomott. Ennek ellenére nagy valószínűséggel intelligensebb volt, mint napjaink számos hüllője

Triceratops
Nyakpajzs és három erős szarv – a Triceratops tudta, hogyan védje meg magát. Léteznek azonban olyan elméletek is, amelyek szerint a nyakpajzs nem elsősorban a támadások kivédésére szolgált, hanem a testhőmérséklet szabályozásában játszott szerepet. A csőrszerű pofájú növényevő kedvenc táplálékai feltehetően a páfrányok és más lágyszárú növények voltak.

• Hossz: 9 méter
• Magasság: 3 méter
• Tömeg: 6–12 tonna
• Élőhely: Észak-Amerika
• Érdekesség: Mire a dinoszauruszok kihalása bekövetkezett, a Triceratops „mindössze” egy–három millió éve létezett. Ez azt jelenti, hogy a kihalt dinoszauruszfajok között az egyik legfiatalabbnak számított